A klímaberendezésekkel való fűtés az utóbbi néhány évben ugrásszerűen megnövekedett. A vásárlók tudatába a klímaberendezésekkel kapcsolatban lassanként beépül a fűtes funkció is ugyanúgy mint az inverteres klíma kifejezés. Nem is gondolnánk, de a háztartási Splitek esetében a fűtés üzem korábbi időpontra mutat mint az inverter megjelenése. Azt ugye tudjuk, hogy a légkondicionálók miközben az elpárologtató oldalon hűtenek addig a kondenzátor oldalon “fűtenek”. Tehát már csak az volt kezdetektől a kérdés meg lehet-e fordítani ezt a folyamatot és hogyan. Erre a megoldásra vezették be a váltó szelepet amely a hűtőkörfolyamat meg fordítására szolgál. Ha pedig meg fordítjuk a hűtőkörfolyamat akkor ahol idáig hűtöttünk ott ettől kezdve fűteni fogunk. Így már alkalmassá is tettük klímánkat fűtésre. Jelenleg is így képes a klímaberendezés fűteni. Mi is változott az évek alatt? A kezdetek kezdetén amíg csak on/off üzemű berendezések voltak addig a fűtési üzem és az üzemi tartomány gazdaságossági és működési problémákat vetett fel.(teljes körű fűtésre nem voltak alkalmasak) Már ebben az időszakban is (jó 15 évvel ezelőtt) tökéletesen alkalmasak voltak a berendezések átmeneti időszakban gazdaságos fűtésre. Majd az inverteres technológia, a hűtőközegek változása és az egyre precízebb, kifinomultabb szabályzástechnika és technikai fejlődés lehetővé tette a klímaberendezésekkel való teljes értékű fűtést, kiegészítő elektromos fűtőpatron nélkül, kizárólag hőszivattyús üzemmel.

Megéri nem éri még?

Ez egy jó kérdés, leegyszerűsítve a választ: igen, szinte minden körülmény mellett, de akár rögtön vissza is lehet kérdezni mihez képest, milyen külső és belső hőmérsékletek mellett, miről lesz üzemeltetve a berendezés “H”tarifa , normál díjszabású energia, Geo tarifa? Ez mind mind befolyásolja az üzemeltetési költségeket. Ettől függetlenül kimerem jelenteni, hogy szinte kivétel nélkül az összes olyan berendezés, amely tudja a műszaki adataiban szereplő paramétereket azok gazdaságosan üzemeltethetők éves üzemeltetést figyelembe véve egy korszerű gázkazános rendszerrel szemben is. Persze gép és gép között óriási különbségek vannak, ezt ne felejtsük. Még egy nagyon fontos gondolat, amit mindenképpen mérlegelni kell vásárlás előtt mégpedig az, hogy amennyiben fűteni is fogunk a klímaberendezésünkkel a berendezés üzemi ideje a hűtési üzemhez képest többszörösére fog nőni , tehát egyáltalán nem mindegy milyen minőségű, garancia idővel,szerviz háttérrel, rendelkező gépet és szolgáltatást vásárolunk. Mindig járjuk körbe megfelelően a témát és hosszú távon gondolkodjunk.

Egyéb probléma a zaj:

Azt mar tudjuk, hogy gépünk gazdaságosan képes fűteni, de azzal számoltunk-e, hogy a beltéri egységben a folyamatos ventilátor üzem miatt állandó zajterhelésnek leszünk kitéve? Hiába az extra csendes üzemmód, katalógus adat (pl.fűtés 20db(A))”ha egy rossz alvót zavar a lég és ventilátor zaj nem sokra megyünk az adatokkal. Ezt mindenképpen mérlegeljük, és ne felejtsük el hűtésben csak néhány hetet, max. 1-2 hónapot üzemeltetjük –általában- szakaszosan a klímaberendezésünket. Fűtésben viszont közel 6 hónap állandó üzemeltetéssel kell számolnunk. Zajhoz tartozik az is, hogy leolvasztási ciklusban a berendezésünkből szörcsögő hangok jöhetnek, mely a hűtőközeg áramlásából, adódnak.

Kültéri egység elhelyezése:

Hajlamosak vagyunk fél vállról venni a kültéri egység elhelyezését, vagy maximum a zajjal foglalkozni, holott véleményem szerint a fűtés üzemben tapasztalható leolvasztásokkor megjelenő nagy mennyiségű víz legalább akkora figyelmet érdemel mint a zajterhelés.

Tehát a kültéri egység kiválasztásánál mindenképpen vegyük figyelembe, hogy a hőszivattyús klímaberendezésünknél fűtés üzemben a kondenzvíz a kültéri  egységnél fog létrejönni. Ennek mennyisége és gyakorisága a gép leolvasztási algoritmusától, külső hőmérséklet és páratartalomtól függ leginkább. Egyáltalán nem szabad félvállról kezelni. Egyszerűen ráfoghatnánk, hogy csak be kell kötni a csatornába a vizet. Igen ám, de a téli mínuszokban a víz megfagy, belefagy az elvezető csőbe. Természetesen erre is van megoldás például fűtőkábellel a kondenzvízcsövet meg kell fűteni .Igen ám, de akkor azt szabályozni is kell mert nem lenne szerencsés a villamos energiát kondnezvíz fűtésre pazarolni, arról nem beszélve hogy a gazdaságossága is romlik a berendezésnek. Tehát inkább azt javaslom, hogy a kültéri egységet úgy helyezzük el, hogy a kondenzvízét ne keljen elvezetni.

Természetesen ennél sokkal összetettebb és bonyolultabb a klímával való fűtés. Itt csupán a figyelmet szerettük volna felkelteni a rendszerek bonyolultságára és a hozzáértés fontosságára.